"GYERMEKKOROM NAGYBÁNYÁJA"

Architekt .SAR/MSA Dr. ZOLTÁN THURMAN

Szülöföldje -szülövárosa vagy szülöfaluja mindenkinek adatott. Körülmények vagy alkati tényezökön mulik, hogy késöbb kötödünk, a megszépitö távolból, vagy közömbösé válunk hozzá.
Gyermekkorom Nagybányája még az a Nagybánya volt amelyik varázsba ejtette: Hollósy Simont, a Ferenczy testvéreket, és sok müvészembert. Ugyanazokat a köveket tapostam, mint Jókai, Petöfi ,. Barátaimmal annak a háznak az udvarán játszadoztunk ahol valamikor Németh László játszadozott.1411-ben Nagybánya és Belgrád egyenértéküek voltak. Nagybánya békés város. Itt nem vivtak történelmi csatákat nem voltak nemzetiségi ellentétek. A két világháborúban se sérültek az épületek.

. . . . . . . .
(fig1a "Nagybányai táj " Bornemisza Tibor 1911) . . . (fig 1b Nagybányai táj Teleki Ralph 1910)

Több mint 150 évvel ezelött Petöfi Sándor igy vallott erröl a városról: "Ezek tövében fekszik Nagybánya ószerü épületeivel s gót tornyával, mint egy darab középkor, mit ittfelejtett az idö. .Ó mennyire szeretem e várost! Már negyedszer vagyok itt, s egyre jobban tetszik. Ezek a vén házak olyan kedélyesen köszöntik az embert, mint valami kedélyes öregurak. " (Petöfi Nagybányáról) (*3 pag 5)

.. .
(fig2a...látkép Agrikola Lidia 1941) . . . . . . . . . . . (fig2b..: kiscpiacz Szanto András 2005)

Egy 1800 as évekböl származó dokumentumban olvashatjuk: "Szép fötere, a nagy piacz, mellette van a kispiacz. Nagy utczák nyilnak a fötérböl, de szeszélyesen kanyarognak, elszükülnek, sa régmult századok emlékei közé viszik az idegent. Két oldalt a fernezelyi völgyböl való lapos kövekkel fedett gyalogjárók, vannak .1472-ben irja egy oklevél hogy asszonypataka "lapideo pavimento sternitur"" (**1 p214)
. "A városban 1641 ben fektették le az új vizvezetéket, ".(*3*pag21) Abban az idöben már közfürdöje is volt. (1*pag 210) Az a bizonyos közfürdö nemrég került a város tulajdonából egyházi tulajdonba.

Igy látja ma a várost a lelketlen fényképezögép

A várost védö várfalakat 1672-ben lerombolták.: Csak a mészárosok tornya maradt, amit utoljára 1959-61 között változtattak.

. . . .

(fig4a. foto:.várkapu a Hidutca felöl ) . . . . . . . . . . . . (fig4b. foto:.Mászarosok tornya )

A Szent István templom 1387-ben a teljesen készen állott. A XVI-ik században villámcsapás súlytotta, 1647-ben ujabb villámcsapás, de ismét helyreállitották. 1769-ben viszont teljesen rombadölt

. . .
(fig6a. Fötér háttérben az Istvántorony 1860-ban) . .. (fig6b..Fötér 1880-ban háttérben az István torony)

1847-ben szétszedték a templom utolsó részeit is, csak a torony maradt de 1869-ben ujabb villám súlytotta . Fésüs Menyhért akkori polgármester Scholcz Ferenc épitészt bizta meg a torony ujrafedésével de Scholcz 1871-ben meghalt. (4* pag 4-33)
A tornyot ideiglenes tetövel fedték.
A rendes újrafedés elhuzodott. 1896-ban Thurman Olivér polgármester karolta fel az ügyet és a város negylelkü áldozatkézséggel Stehl Otto tervei alapján felujitotta.(1*pag215) Megmagasitották egy köárkádos vigiaval (tüzoltosági örgalériával) és négyfiatornyos késögotikus-reneszánsz rézelboritott trapézformájú sisakkal fedték amit egyes szakemberek a gotika eltorzitásának tekintenek.
A környéken gyakoriak a négyfiatornyos vigiával ellátott árkádos mármarosi román fatornyok.

. . . . . .
(fig7a. fig7b. . . . .Surdesti fatemplom )

A toronycsúcs lemetszését és a sátortetö kialakitását a mármarosi faházak és sok Erdélyi kastély saroktornyával is lehet hasonlitani. Evvel a megoldással nemcsak a torony de Nagybánya város identitása is kihangsulyozodott. Nyugodtan lehet mondani a sok viszontagságot átélt torony végre egy organikus befelyezödéshez ért*

A "Schola Rivulina" volt Erdély legrégebbi középiskolája, 1547-ben alapitották és 1748-ban nyerte el mai formáját.
Az iskola szelleméhez tartozott "épp testben épp lélek" és sportcsarnokot is épitettek .

. . . . . .
(fig10a.. "Schola Rivulina".) . . (fig10b.. "Schola Rivulina" háttérben az István torony)

Az épületben folyt a gimnáziumi tanitás egészen 1919 julius 15-ig. 1919-töl 1940-ig katonaságnak adott otthont. Azota az ellemi és polgári tanitást szolgálja
1926-ban az iskola tornatermét átalakitották görögkeleti templommá." (3* pag47)

.
(fig 11a "Schola Rivulina" a tornateremmel.) . . . . (fig11b.az elsö nagybányai ortodoxtemplomlom)

. . . .. .. . . . .
(fig12a..12b. Átépitve az elsö nagybányai ortodoxtemplomlom)

Miközben Ceusescu sok templomot lebontatott ez a templom se uszta meg beavatkozás nélkül. Visszavonták az engedélyt egy más új templom épitéséröl, ahelyet ezt kellett megnagyitani.

. . . . . . . . . . .
(fig13a .. fig13b egy épületcsoport evoluciója kevesebb mint 100 év alatt)

A plébánia templom épületét a két hagymatetejü tipikus barokk toronnyal a jezsuiták épitették 1717- 20 ban.( fig.14a) (fig14b ). Ma igy ábrázolja Szanto András és Igy látta félévszázaddal ezelött Ziffer Sándor meg Nagy Oszkár.

. . . . . . . . .

( fig15a..Ziffer Sándor Katolikus Templom ) . . . . . .(fig15b Nagy Oszkár: Cinterem 1947)

A minoriták temploma , Nagybánya legrégebbi fenmaradt egyházi épitménye. (*1pag 215) (5* pag 23)

. . . . . .. .

A rendház at 1791-ben emeletesre épitették és a XIX -ban kapta meg mai formáját. Föbejárata a fötérröl van. A népi hatalom államositotta, a töke demokráciája még nem döntöte el mi legyen az épület sorsa.

Imponáns templomuk van a reformátusoknak .

. .
(fig18a..Református templom a hid felöl) . . . . . . . . . (fig18b..Református templom szemböl)

Külön figyelmet érdemel a torony amely a debreceni nagytemplom tornyának a mása de annál karcsubb és szebb hatású. A templom nagyharangjának világviszonylatbanegyedülaló csengése van. A kupola szinezése sok vitára adott okott hozáértök és kevésbé hozáértök között. Sok más város toronytetö burkolataitól eltéröen a nagybányai tornyokat helyi anyaggal fedték és ez a helyi anyag a vörösrézlemez. Több nagybányai lakóház is rézzel galicozott lemezzel volt fedve. Az ötvenes években az IGL átfedette a házakat . Az 1980-as években több régi értékes házat lebontottak. Nem emlitetteném de a Bányavidéki Ú Szó-ban 2002 junius 21 én egy félelmetesen hasonló esetet irt le Mazalik Alfréd "Egy kastély emlékezete" cimmel ami bizonyitja, hogy nem különálló esetekröl hanem egy folyamatról van szó.

.
(fig19a.Szénatér utca,Gellért, 21Decembrie majd Scinteii utca 17 - 1983 oktober 30-án) (fig 19b. pince)

..
(fig20a; Scinteii utca 17sz1984 oktober 10) . . . . . . . . .. . (fig20b. ugyanaz 20 és fél év mulva.)

Ez az az épület amit LEKELLETT bontani, hogy a képen látható remekmüvet épitsék a helyébe.

Azokban az idöben a templom tornyokrol is lecserélték a rézboritást horgonyzott lemezre amit festettek. De a rézboritásu tetöket régen se festették ugyanúgy mint a megyei tanács új épületén se festették le az új rézlemez födényt.

.
(fig21a...A megyei vazetöség székháza) . . . . . (fig21b...A tekintélyt szimbolizáló torony)

A Református templom tornya.
Elöször Ferenczy Károlynak egyik 1903-ban készült képén tünik fel piros kupola a református templom tornyán, utána 1910-ben Pechán József Nagybányai táj c. képén láttunk piros kupolát

. . . . . . . ..

(fig22a....Ferenczy K Református templom 1903) . . . (fig.22b. Pechán József Nagybányai táj 1910)

A legsikeresebb piros tetejü templomtornyot Bornemisza Tibor 1911-ben festette.

. . .
(fig23a._ Bornemisza Tibor Nagybányai taj 1911) . . (fig23b._ Vésö Àgoston Nagybányai taj 2004)

Nem is olyan régen maga Vésö Àgoston is pirosnak látta ezt a kupolát miközben Madarasi Gyuri fehérnek festette Craciun Judith pedig majdnem fekete templomtornyot ábrázol.

. . .

(fig 24a.Madarassy György: Zazar part 1995) . . . . . . . .(fig24b...Craciun Judith Nagybányai táj 2004 )

Vajon a század elején tényleg pirosra volt festve a református templomtorony kupolája.?
1902-ben Krizsán János a festök királya még rézszinünek látta, Perlott Csaba is a réz szinét adta vissza .

. . .
( fig25a..Kriza János a festöiskola udvarából) ( fig.25b.Sztelek Norbert Karácsony Nagybányán 1943)

. .
( fig.26b, Perlott Csaba Templom 1910) . . . . . . . . . . . . (fig.26b... Balla Béla templom 1926)

Stelek is rézszinünek látta. Rézszinünek festette Balla Béla is 1926-ban. Söt maga Ferenczy is festet ugyanabban az idöben a piros kupola mellett rézszinü kupolát is, vagyis 1906-ban. Mikola igy festette a torony kupoláját.

. ..

l egy korabeli Soltész idézet: "A torony messzire ellátszik, rézkupolás fedele vörösrézgombjával, nagy vitórlával méltán feltünik minden utazonak...Messze vidéken ritkitja párját." (*3*pag34) A réz egy nemes anyag amit nem szoktak festeni .

Én személyesen nem kételkedem abban, hogy festöink látthatták piros szinben, viszont az impresszinisták merész szinhasználata nem feltétlenül a valós szint használta. Ez a feltételezés összhangban van a nagybányai festöiskola célkitüzéseivel Fererenczynek Igy emlékszik vissz az iskolára: "A kezdet biztató volt. Mindenki rajongott a természetért. Hollósy még Münchenben elhatározta, hogy iskolájának homlokzatára felíratja Petõfi verssorát: "Óh, természet, óh dicsõ természet /Mely kéz tudna versenyezni Véled?" Nagybánya nekigyürkõzött, hogy a természetet átsegítse a festõvászonra. "Ki látott már kék lovakat? Zöld teheneket?", s megismétlõdött mindaz a szitok és átok, amit francia elõdeik már végighallgattak. Minden nemzedék a múlt foglya - mozdulatainkat, ízlésünket, egész viselkedésrendszerünket õseinktõl örököljük. Közben azonban a társadalom araszol elõre, a mûvészet - jóllehet e béklyóban küszködve - alkalmazkodik az új körülményekhez. Haladó és maradó erõk állandó küzdelme zajlik a társadalomban és nemkülönben az egyénben. Nagybánya - szemét Párizsra vetve - magával hozta az újat, a szokatlant, az ismeretlent. A mûvek maradnak, a viszályokat megemészti a történelem."

A festészeti szinkompozicióik nem összetévesztendök a város lüktetö állandóan változó oriási szinfelületeivel. Van Gogh felhivta a figyelmet, hogy ugyanabbol a tubusbol két különbözö helyre festett szin már nem ugyanaz a szin. A szinarányok játéka sokszorosan érvényes ha a város arányait a festövászon arányaival hasonlitjuk. Természetes a szakemberek tovább vitatkozhatnak, hogy voltak e zöld tehenek ? piros kecskék ? vagy a kupola volt e esetleg éppen piros?
Modern idöket élünk, ha jó szinkompoziciót vállasztanak ki az is elképzelhetö, hogy jól fog mutatni, ha most átsegitik a festövászon szineit a valós világba.

. . .

(fig28a Ziffer Sándor. Fötér 1908) . . . . . .. (fig28b Galimber Sándor Nagybányai háztetök 1910)

A Felsöbánya utcai evangélikus templom az 1700-as évek elején épült. 1911-12 ben épitették át a ma is látható formába. A templom oltárképe Iványi Grünwald Béla alkotása. *Igy látja ezt a templomot ma Szánto András festömüvész.

. .
(fig29a Felsöbányai utca a Lutheránus templommal) . . . . .(fig29b. Szanto András; Lutheranus templom)

Görögkatolikus templom
Az elsö nagybányai görögkatolikus templom 1771-ben épült, a felsöbányai utca és a bánya utca sarkán. 100 év alatt anyira nött a görögkatolikus lakosság, hogy a század fordulon egy új görögkatolikus templom épitésébe kezdtek ami ma is a város egyik legelegánsabb temploma. A templom uralja a felsöbányai utcát amint 1930-ban és 1970-ben készült fényképeken láthatjuk.

. .
(fig30a.....Felsöbányai utca 1930) . . . . . . . (fig30b.....Felsöbányai utca 1970)

A fényképek jol láthatjuk a többszáz eves házakat és, hogy azok milyen javitásokon mentek keresztül.
Az utca másik sarkán épült 1893 ban a leányiskola épülete amit 1931-ben átvett a román püspökség. A püspökség 1947-ig müködött zavartalanul. Utána ebben az épületben kapott helyet 1948-54 között a két nyelven müködö vegyészeti gimnázium. 1955-ben ugyanebben az épületben nyitotta meg kapuit a 2sz. Nagybányai Magyartannyelvü Középiskola amit 1959-ben egyesitettek a Sinkáijal.

. .
(fig31a... Leányiskola 1893.) . . . . . . . . . . . . . . . (fig.31b..Kossuth utcai ellemi iskola 1908)

A Gh.Sinkai liceumot 1919-ben hozták létre. Egy régebbi ellemi iskola Eklektikus épuletét használták, 1959 töl 62-ig folytonosan bövitették, Ma Gh. Sincainak a melszobra disziti az épület fö homlokzatát.

. . . . . . . . . ... . ..

A "Mincz" a pénzveröház a Zazarpart és a Pénzverö utca között huzodott. A mai épületet 1739-ben épitették a régi pénzverde helyére.Ablakait kemény vasrácsok védték.

. . . . ..
(fig33a A Minzc épülete a pénzverö utca felöl) . . . (fig33b Ziffer Sandor a Vörös kapu 1908)

A Mincz épülete a Libamezö felöl egyik kedvenz motivuma volt a festöknek.

. . . .
(fig34a...A Mincz Mikola András képén 1910) . . . . . . . . . , . (fig35a..Pénzverde Ziffer S 1932)

1908 tavaszán Moricz Zsigmond tanulmányozta Nagybányát és a következöket jegyezte fel. "A Fötér szabályos négyszögét látva; "nagyon érdekes lenne visszapillantani a mai Nagybánya ösére, a kis Asszonypatakára, amint 1347 öszén, a nagy tüzvész után, újraépült, spezsgö munkakedvvel pótolta a hiányokat. A középkorban az ilyen tüzvész volt egyetlen módja a városrendezésnek" (3*pag41) A fötér körüli házak az 1700-as években kapták mai formájukat az akkori divatos barokk hatása alatt.

. . . . . . . .
(fig36a ..A Fötér deli oldala 1880 körül) . . . . . . .(fig36a ..Vésö Gusztáv képén1980 körül)

Ferenczy Béni igy ir a fötérröl: "Nagybánya közepe a piactér. Ennek is a kellös közepén a város kútja, szép vaskos köárgyába gyül a forrásvize. Körülötte néhány dúslombú facsoport. -A tér maga jó nagy. Macskafejes kövezeten zökken a szekér, körüs körül a házak elött járda, az elött ritkább gesztenyefasor." (3*pag41)
(** 1 p 215)

Erzsébet-ház

.
(fig37a .Szanto Andrásn Erzsebet ház) . . . (fig37b . az Erzsebet ház és környéke javitás után.

A Fötér keleti oldala középen az Erzsébet házzal, felujitás elött és után.

. . . . .

(fig38a- Fötér keleti oldal az Istvántoronyból) . . . (fig38b-Fötér keleti oldal Felujitott házak)

Moricz Zsigmond 1908-ban a következöket jegyezte fel erröl a házról: "A Fötéren a legrégebbi épület a kincstári épület, amely keskeny, egyszerü, nyugodt homlokzatával és az ujabb hozzáépitett boltives támasztékkel hamar szembetünik. Erröl azt tartják, hogy Hunyadi János palotája volt." (3*pag42)

Javitás alatt az egész házsor

. . .
(fig 39a_Lendvay ház a Vinklivel) . . ( fig39b Igy néz ki az Erzsébetház az uj restaurálás után.)

A keleti és a déli oldal közötti a Felsöbányai utca sarkán van, a volt Arany Sas Fogadó , ami Petofi emlékét is örzi. A költö feleségével Szendrei Juliával 1847 szeptemberében itt hált együtt elöszört.

. .
(fig40a..Aranysas fogadó Vésö Gusztáv festményén ) . . . (fig40a..Aranysas. most BussinesCenter )

A Déli oldalon is minden háznak megvan a saját története. ebbe az irányba az Istvántorony képezi a hátteret.

. . .
(fig41a..foter deli oldal 100 évvel ezelött) . . . . (fig41b..foter deli oldal felujitott házakkal)

A fötér nyugati oldalán helyezkedett el a városháza és a városi nagyszálló ami 1905-ben leégett. 1908-ban Bálint és Jámbor épitészek tervei szerint. a korai szeceszio hangulatát idézö István szállóval helyetesitette a város.

. . .
(fig 42a..Városi nagyszálló 1900 ) . . . . . (fig 42b 1910-ben István Szálló ma nem lehet tudni, hogy mi )

Az István szálló vendéglökkel, üzletekkel, egy kiállitás csarnokkal és egy inponáns szinház teremmel is rendelkezet.,Ugyancsak ez az épület lett minden nagybányainak a mozija, és ugyancsak ebben az épületben volt a Berger cukrázda ahol a festöiskolának állandójellegü kiállitása volt.

. . . .
(fig 43a Az egykori István szálló késöbb Hotel Minerul) . (fig 43b. Ma a Szecceszió szégyenfoltja)

Ezt az épületet a város épitette és 100 éven keresztül soha nem volt magántulajdon, de most egyböl ingatlanspekulációs magánbirtok lett és igy nézz ki.

Az északi oldal patinás kinézésének a református templom szolgál háttérül

.

( fig 44a..Nagybánya fötere észak felé 1900-ban) ( fig 44b..Nagybánya fötere észak felé 1980-ban)

.
( fig 45a Nb. fötere észak felé SZ A festményén). . . . . . . . .. . . ( fig 45b Sz A: Hid ùtca)

Szanto András a Magyar utcából nézi a fötér másik oldalát és tovább az új uton a Hidutca felé
Ennek az oldalnak a felsö sarkában van a Lendvay ház.

. .

(fig 46a...vasar L M szülöház elött 1900-ban) . . (fig 46b. 2005-ben kijavitva a L M szülöháza)

A fötér olyan mintha a város szive lenne. Igaz 1962-den átadták az újföteret, de ahogy egy embernek nincs két szive ugy egy városnak sincs két fötere. A Bukarest tér a modern épitészet egyik jól sikerült kompozitioja ami egységbe foglalta a tér keleti oldalán az 1938-42 között épült késöeklektikus bányásziskolát (fig 46b..BaIsk)

.

(fig 47a ùj fötér Nagybányán) . . . . . . . . . (fig 47b A volt bányásziskola)

A lebontott de a föld alatti nyomokban megörzött városfalak jelzik, hogy a város a fötér körül fejlödött ki. A régi fötér városunk egyik sajátságos alkotóelleme. Nagybánya városiasodásának össejtje a régi központban van. (Lewis Mumford,) "egyetlen leírás sem ölelheti fel valamennyi átalakulását az embrionális társadalmi sejtmagból érettsége komplex formáin át egészen idos korának fizikai széthullásáig." Mindannyian tudjuk, mi a város, mégis érezzük: minden definíciós kísérlet szüknek bizonyul ha Nagybányárol van szó.
Restaurálásba és ujrahasznositásba fogtak Nagybánya föterének áttervezöi.
Az organikus fejlödési fonal föiránya csak a Zazar folyásával lehetett párhuzamos amit többszörösen aláhuznak a patak medrével párhuzamos hegysorok. Az össejt körül kialakult forgalom mindig rendelkezett egy meghatározott iránnyal. A közlekedés sajátos erejének spiritualitása teremtette meg a város terjedését. Ezért Nagybánya sajátságos más városokkal nem összetéveszthetö.

A globalizáció egyik fö célja ugyanugy mint az egykori szocializmusnak a régi szokásoktól, az elavult szabványoktól való megszabadulás. A fötér közlekedö ereinek felforgatása nem egy véletlen müve, nagytudású szakemberek alaposan átgondolt céltudatos tevékenységének eredménye. Nagybánya vár volt. A város alaprajza a legszebb legrendezettebb középkori városokéval versenyezhet. Fötere a középkori városok épitésmodját tekintve imponáns, nagykiterjedésü. Izmos épitésü kemény házak övezik. A tér tájolása és a közlekedés úgy a természtes alakzatokhoz mint az égtájakhoz alkalmazkodott.. Négy égtáj irányba négy fö utcája és 6 mellékutca fötéri találkozása biztositotta évszázadokon keresztül a zavartalan forgalmat.
Városi közlekedés megtervezésénél a következö kérdéseket kell megvállasólja a tervezö. Honnét ? Hova? Hogyan? Mivel? Miért?
A fötéren létrehozott új közlekedési sáv nem adhat kielégitö választ az elsö négy kérdésre. Az ötödik kérdésre fölöttébb gyanus a válasz. Amikor az összkép tökéletesnek tünik gyakran a huncutság a részletekben bujik meg.
Ez a megoldás idegen a Nagybányai fötér barokk épületeitöl akárcsak a nemrég megszüntetett szovjet uralom obeliszkje. Ezek egyszerü kéznél fekvö példák. Ennél sokkal kirivóbb az a hatalmas kémény amit akkor épitettek amikor más országokban már a hasonló légszüréshez eredményesebben használták a kisméretü elektronikus szürö és elválasztó berendezéseket.

. . . .
(fig49a_ Nagybánya új tornya) . . . . . . . . . . (fig49b _ Az új kémény)

Vajon hány hozzáértö várostervezöt kérdezték meg a hivatásosak, hogy mit jelent Nagybánya városképében ez az erekcióban lévö phalossh szerü szörnyépitmény? Én azt hiszem, ez egy világraszóllo iskolapéldája az obszcsen arhitekturának.
Az urbanisztika tudományának is interdiszciplináris természetünek kell lennie: egy várostervezönek túl kell lépnie a konvencionális tudományok határain, és rutinjain, a várost környezetével összhangban muvészi egységként kell kezelnie - Nem elhanyagolhatók sem a történelmi sem a spirituális vonatkozások sem. Városi müemlék-helyreállitásról, müemlékértékekröl és a történelmi környezetbe történö kompatibis beavatkozásról csak igy lehet beszélni.

. . . . . . . .
(fig 50a...Teleki ház melletti épület) . . . . .. . . (fig 50b . . A készülö házasságkötö terem)

A magánházak közül nevezetes az a Teleki ház. A melletti épületet most avval a céllal alakitanak át, hogy itt kapjon helyet az állami házasságkötö hivatal.
Itt élte utolsó éveit a nemes grof. A jó öreg ezredes valódi muzeumot állitott fel az élete során összegyüjtött ritkaságokból. Hogy mi lett a sok kinccsel ma nehéz lenne megmondani. Itt is egy nemhelyén való részletmegoldás. (fig 50b) A tipikus könnyü fából készült faragott tornác helyett egy atombunkernek megfelelö vasbeton födény, anélkül, hogy valaki figyelembe vette volna a vas és a beton összeférhetetlenségét a hagyományos téglával és fával valamint az ilyen kombinációból származó épületfizikai hátrányokat. (botrányokat)

Ipari èpületek
Nagybánya mai arculatát a földben rejlö fémeknek köszönheti.. Bányászata ösidok óta nevezetes; 1900-ban volt két két nagy arany- ezüst- és ólombánya a. Több apró bánya is müködött szinte minden völgyben. Még a mult század közepén is akadt szemmel különválasztható tiszta arany a kövek között.

. . . . . . . . . .

(fig51a A keletibánya érctöröje a guritóval) . . . (fig 51b . Felsöbányai bányabejarat.)

100 évvel ezelött szabad kézzel igy választották külön az ércet a medötöl. Az igy összegyüjtött érc közül néha apró darabocskák a munkások csizmájában kerültek. A bányabejáratok mindig félelemmel töltötték el a behatolót ezért igyekeztek nekik optimista kinézést biztositani. A felsöbányai bánya bejárata 100 évvel ezelött.

.. .
(fig 52a. Veresvizi bánya igazgatóság, bejárat,) . . . . (fig52b ...Kereszthegyi bánya bejárat 1899)

A bányabejárat melletti Máriaszobor az 1950-es években kedvenc helye volt a veresvizi gyermekeknek Ziffer Sándornak is egyik kedvenc motivumja volt.

A bányából kifejtett ércet a zúzok, kötörök, csertörök, morzsolták apróra. 1771-ben mesterséges tavakat épitettek. A környezö patakokban 20 zúzda müködött

.
(fig54a..zuzo1) . . . . . . . . . (fig54b..zuzo2)

Az ércböl kézzel vagy vizmosással válsztották ki a nemesfémet. Igy nézett ki a század elején a felsöbányai flotáció öse.

. .
(fig 55a..Felsöbányai zuzó 1900 ) (fig55b Fernezelyi kohó 1890)

1863-tol a kisméretü aranyszemcséket is kivonták. Az érczet megzúzták, a nyert lisztet, konyhasóval pörkölték után megszitálták, higannyal keverték. Az ajra került képezödményt a feles higanytól megszürve kiégették és ott maradt a tiszta arany.
A nemesfémeket és az olmot az 1782-ben épitett fernezelyi kohóban olvasztották.
A fernezelyi sárga füstöt a vegyészetben járatos Weiser (?) Oszkár (EDE) vásárolta meg és a Stripskyék meg a Rhényék csödbe ment hutája helyén 1908 ban nekiláttak egy kénsavgyár kialakitásának ami 1920-ban már a Phönix vegyimüvekként müködött..
Ezt a gyárat a kommunista idöben államositották és Europa legnagyobb kénsav, sósav, olom, zink, vegyimüveivé fejlesztették. Ma ennek a gyárnak az újonnan épült kéménye eröteljesebben meghatároza a városképet mint Párist Eiffel torony.
Lehet sokmindenkinek ezután ez a kémény fogja jelenteni Nagybányát. Az én Nagybányám marad az István torony a református templom és a Liget tridentikus egysége.
Köszönöm.

BIBLIOGRAFIE SELECTIVA:

1* "Magyarország vármegyéi és városai, Budapest Országos monográfiai társaság." /1906
2* "Pallas nagylekszikon" Nagybánya
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/073/pc007349.html
3* Nagybányai kalauz EMKE füzetek 1-2 /1993
4* Szent István templom EMKE füzetek 17-18 /2000
5* Rancz Teréz "Gyöngyeiteket ne szorjátok szét" Illyés közalapitvány 2003
6* Anuarul Liceului de stat "Gheorghe Sincai" din Baia-Mare 1925
7* A nagybányai M. Kir: Áll. Gimnázium Èvkönyve 1944
8* Réti István A nagybányai müvésztelep.
9* Bányavidéki ùj szó.
10* Nagybánya - MissionArtGaléria Miskolc 1993